A világnapok sorában számtalan, az állatokkal foglalkozó ünnep alakult ki. Az Állatok Világnapját 1931-ben Olaszországban hívták életre. A kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt. Később a kör kitágult, minden állat védelmét felvállalta. Eredeti időpontja október 4-e, Assisi Szent Ferenc halálának évfordulója. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. Az Állatok Világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.
Óvodánkban feladatul tűztük ki azon értékek, ismeretek, magatartásformák és életviteli szokások közvetítését, melyek felkészítik cseperedő gyermekeinket arra, hogyan óvhatják meg természetes, épített és társas-társadalmi környezetünket. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés sikere elsősorban a gyermekeket nevelők hozzáállásán, attitűdjén, nevelési módszerein múlik. Ezért óvodánkban a hagyományos ünnepek mellett jelentős szerepet kapnak az úgynevezett zöld ünnepek, így az Állatok Világnapja is. A környezettudatos magatartás kialakítása, formálása mindennapos feladataink közé tartozik.
Szeptember 29-től több napon keresztül élménydús programok keretében igyekeztünk minél több ismerethez, tapasztalathoz juttatni a gyermekeket az életkori sajátosságuknak, korcsoportjuknak megfelelően. „Kedvenc állatom” címmel a csoportok tetszőleges technikával elkészített munkáikkal a faliújságjukat feldíszítették. Minden csoport, kisebb-nagyobb kirándulást is tett családokhoz, tanyákra, ahol élőhelyükön láthatták az állatokat a gyerekek. A két nagycsoport, (Méhecske csoport és Mókuska csoport ) az állatorvosi rendelőbe látogathatott el, ahol betekintést nyerhettek Dr. Siket Péter állatorvos munkájába. A tehenészeti telep meglátogatása és a helyi kovács munkájának megtekintése is felejthetetlen élménnyel gazdagította a nagycsoportosainkat.
Óvodaszinten október 3-ára, péntekre terveztük az együttünneplést mind a hat csoporttal. Két forgatókönyvet készítettünk az udvari és a benti programokra. Sajnos, már reggel láttuk, hogy az időjárás nem lesz kegyes hozzánk, így a rossz időre tervezett forgatókönyv szerint ünnepeltünk. Az emeleti folyosón gyűltünk össze, ahol Halász Judit: Állatkerti útmutató c. dalát hallgathattuk meg. A vidám zeneszám után, megbeszéltük a gyerekekkel, hogy miért is erre a dalra esett a választás? Ezután Lázárné Zsuzsi köszöntötte az Óvoda apraja, nagyját. Kiemelte, fontosnak tartjuk, hogy ez a nap felhívja a figyelmet a felelős állattartásra. Kiderült, hogy gyermekeink mennyire szeretik az állatokat, ahogyan a tanult verseiket elmondták, megosztották velünk. Ezután a Méhecske csoport megtornáztatta az óvoda minden tagját.
Sajnos a kutyabemutató, a kecskesimogatás, a lovaglás és lajhármászás program elmaradt, de a többi állomás, játék a földszinten megrendezésre került. Nagy sikere volt az arcfestésnek, a célba-dobásnak és a horgászásnak. A Kisherceg Gyerekházzal kötött együttműködési megállapodás keretében segítséget kaptunk az arcfestéshez. Hosszú, kígyózó sorban türelmesen várakoztak a gyermekek, hogy sorra kerüljenek. Köszönjük, hogy munkatársuk munkájával színesítették a programunkat. Ezen felül puzzlét rakhattak ki és sok-sok állatos színező közül választhattak a gyerekek. Igazán mindenki megtalálhatta a kedvére való játékot, elfoglaltságot. Míg a kicsik bizonytalanabbul, addig a nagycsoportosok teljesen otthonosan mozogtak. A mosolygós gyerekarcokat látva úgy érezzük, a rossz időnek nem sikerült elvenni a kedvünket. Reméljük sokat meséltek otthon, nem csak erről a napról, hanem az egész hét élményeiről.
A lovaglás pótlólag természetesen megrendezésre került, melyet a gyerekek nagyon vártak.
A programok megvalósulását, minden támogatónknak, vendéglátónknak, segítőinknek, kollégáinknak ezúton is köszönjük.
A szervezők 2014-ben: Lázár Ferencné, Pergel Renáta óvodapedagógus,
és Szabó Miklósné dajka, a nagycsoportosokat
(Méhecske csoportot) nevelők.