Tisztelt Választópolgárok!

 A Magyar Köztársaság Elnöke a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását 2010. október 3. napjára tűzte ki. 

Választójog 

Azt, hogy az önkormányzati választásokon ki rendelkezik választójoggal az Alkotmány a következő módon szabályozza: 

„A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.” 

Nincs választójoga annak, aki:
- aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
- aki a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll,
- aki szabadságvesztés büntetését tölti,
- aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. 

Helyi önkormányzati képviselő és polgármester-jelöltek ajánlása 

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását a jelölés előzi meg. a jelöltek ajánlását a választási értesítőkkel együtt kézbesített ajánlószelvényen lehet megtenni, amelyeket augusztus 16. és 19. között minden választójogosult számára kézbesítésre kerül. 

A jelöltekről:
- helyi önkormányzati képviselő-jelölt az a választójoggal rendelkező személy, akit a településen választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 1%-a ajánlott,-
polgármester-jelölt az a választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akit a településen választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 3%-a ajánlott,
- kisebbségi önkormányzati képviselő jelölt csak az lehet, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel, és olyan az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezet jelöli (ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett szervezetet), amelynek alapszabályában - a települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve - rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete.

A jelöltek ajánlásához irányadó – választójoggal rendelkező választópolgárok száma-  létszámadatot 2010. augusztus 18-án teszi közzé a helyi választási iroda. 

Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben (jelen esetben Dömsödön) van. A választópolgár jelölési fajtánként (képviselő, polgármester, megyei közgyűlés tagja) csak egy jelöltet ajánlhat. Jelöltet ajánlani szeptember 3. 16 óráig lehet, és ezen időpontig van lehetőség a jelöltek választási bizottság felé történő bejelentésére.

A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet vagy egy listát ajánlhat és csak egy településen, fővárosi kerületben, megyében fogadhat el jelölést. Az egyéni listás választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy polgármesteri, egy egyéni listás és egy megyei listás jelöltséget fogadhat el. 

Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - az alábbi kivételekkel- bárhol lehet gyűjteni.
Nem gyűjthető ajánlószelvény:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében. 
Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. 

Felhívom az ajánlást gyűjtő jelöltek figyelmét az ajánlószelvényeken szereplő személyes adatok védelmével összefüggő jogszabályok betartására.

Az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon belül a helyi választási bizottságnak át kell adni. 

Az ajánlás akkor érvényes, ha azt a választópolgár teljes terjedelmében valós adataival kitölti és saját kezűleg aláírja.

Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
b) nem megfelelően töltöttek ki és írtak alá,
c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Az ajánlások érvényességét a helyi választási bizottság ellenőrzi és ezt követően veszi nyilvántartásba a jelölteket. 

Választási kampány 

A választási kampányra vonatkozó szabályokat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. tartalmazza.

A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának (2010. október 3.) 0 óráig tart. A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A választási plakátot épület falára, kerítésre kizárólag az ingatlan tulajdonosa illetve a bérlő hozzájárulásával lehet elhelyezni. Állami vagy helyi önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és korlátozás nélkül eltávolítható legyen. A szavazást követő 30 napon belül a választási plakátokat el kell távolítania annak, aki azt elhelyezte. Az önkormányzat választási kampány céljára a jelölteknek illetve jelölő szervezeteknek azonos feltételek mellett bocsát rendelkezésre helyiséget illetve eszközöket. A jelöltek és jelölő szervezetek kérésére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a helyi választási iroda átadja a korlátozott adattartalmú választó jogosultak névjegyzékének másolati példányát szeptember 13-át követően.

Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képvisleő-testületének 16/2006. (VIII.18.) rendelete a választási kampánnyal összefüggő egyes kérdésekről

 A választásokról általában

A 10.000 vagy annál kevesebb lakosú településen az önkormányzati képviselőket ún. egyéni listás választási rendszerben választják meg, azaz a szavazólapon valamennyi jelölt neve, kiket a helyi választási bizottság nyilvántartásába vett, ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma, vagyis Dömsödön 8 fő.

Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Nem lehet képviselő az a jelölt, aki nem kapott szavazatot. Ha a mandátumkiosztás során szavazategyenlőség miatt nem osztható ki az összes mandátum, a jelöltek mandátumhoz jutását a helyi választási bizottság sorsolással állapítja meg. Ha kevesebb képviselőt választanak meg, mint a megválasztható képviselők száma, a be nem töltött helyekre időközi választást kell kitűzni. 

A polgármestert többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani. A választópolgár csak egy polgármesterjelöltre szavazhat.

 Szintén most kerül sor a megyei közgyűlés tagjainak megválasztására is. A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. A választópolgár egy megyei listára adhatja le érvényesen szavazatát. A megyei listák a leadott szavazatok arányában, a törvényben meghatározott számítási mód alapján jutnak mandátumhoz.      

Választási szervek Helyi Választási Iroda 

A választásokkal összefüggő előkészítő, szervezési feladatokat a helyi választási irodák végzik (a polgármesteri hivatal megbízott köztisztviselői).

A választási irodák:
- ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat;
- közreműködnek a szavazatok összesítésében, a választási eredmény megállapításában;
- biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi, technikai feltételeit;
- ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait;- döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket;
- gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről,továbbá a levéltárnak történő átadásról, illetőleg megsemmisítéséről. 
A helyi választási irodától kérhető tájékoztatás a választással összefüggő jogi, igazgatási, technikai kérdésekben. 

Helyi Választási Iroda Dömsöd
Vezetője: Dr. Vörös Andrea
Helyettes vezetője: Orbánné Kiss Judit
Jogi helyettes: dr. Bencze Zoltán
Cím: Dömsöd, Petőfi tér 6.
Tel.: 24-523-123
Fax: 24-435-363
email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.  

Választási Bizottságok 

A választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok és a helyi választási bizottság) a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei, amelyek elsődleges feladta jelöltek nyilvántartásba vétele, a szavazás lebonyolítása, a választás eredményének megállapítása, a választás törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A választási bizottságok választott tagjait a helyi választási iroda vezetőjének javaslatára a képviselő-testület választotta meg. A választott tagok jelölésekor vizsgálni kellett a tagokkal kapcsolatos összeférhetetlenséget.

A választási bizottságok megbízott (delegált) tagjait 2010. szeptember 17. 16 óráig jelenthetik be a helyi választási bizottság elnökéhez azok a jelöltek és jelölő szervezetek, akik jelöltet indítottak a településen.

Az önkormányzati képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:
- helyi választási bizottság,- szavazókörökben szavazatszámláló bizottságok,
- területi választási bizottság, (19 megyében és a fővárosban)
- Országos Választási Bizottság. 

A Helyi Választási Bizottság:
Elnöke:                        Denke Gábor
Elnök helyettese:          Tóth István
Tagjai:                          Bábel Sándorné                 
                                   Kovács László                 
                                   Szűcsné Ágh Anikó.

A Helyi Választási Bizottság székhelye: 2344 Dömsöd, Petőfi tér 6. Telefon: 24-523-123; fax: 24-435-363 

A helyi választási bizottság ellenőrzi  a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszi a jelölteket, jóváhagyja a szavazólapok adattartalmát, dönt a jogorvoslati eljárásban benyújtott kifogásokról. 

Szavazatszámláló bizottságok 

A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.

A szavazatszámláló bizottság feladatai:
- ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról;
- szükség és igény szerint a bizottság két tagja segít a választópolgárnak a szavazásban;
- dönt a szavazás során felmerült vitás kérdésekben;
- megszámlálja a szavazatokat, dönt a szavazatok érvényességéről, megállapítja a szavazás szavazóköri eredményét;
- indítványozza a helyi választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely érdemben azt befolyásolta;
- a szavazás eredményéről, a szavazás során történt fontosabb eseményekről, a szavazatok újraszámlálásáról jegyzőkönyvet készít. 

Felhívjuk a választópolgárok figyelmét arra, hogy a Ve. 9-10§-ai szerint ÚJ SZAVAZÓKÖRT kellett kialakítanunk !

Kérjük a választópolgárokat figyelmesen olvassák el az ÉRTESÍTŐN feltüntetett szavazókör számát és címét.
001. számú szavazókör           Dezső Lajos AMI. (Zeneiskola), Kossuth L. u. 58.
002. számú szavazókör           Petőfi Sándor OMK Dömsöd, Béke tér 2.
003. számú szavazókör           Polgármesteri Hivatal Dömsöd, Petőfi tér 5.
004. számú szavazókör           Nagyközségi Óvoda (Dabi Óvoda) Dömsöd, Szabadság út 92.
005. számú szavazókör           Petőfi Sándor OMK Dömsöd, Béke tér 2. 
A Helyi Választási Iroda vezetője a kisebbségi szavazókör helyéül a Polgármesteri Hivatal Dömsöd, Petőfi tér 5. számú épületét jelölte ki. A jogorvoslatokról

A jogorvoslatok fajtái

A jogorvoslat három formája, a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem áll a jogorvoslatot igénylők rendelkezésére. A három jogorvoslati forma más-más helyzetben alkalmazható.
A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet. A kifogást az első fokon eljáró választási bizottság bírálja el.
A fellebbezés a jogorvoslati rend következő lépcsőfoka. Fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen nyújthat be bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy. Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.
A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 

A kifogás benyújtása és elbírálása

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított két napon belül megérkezzen! A kifogásnak tartalmaznia kell:

• a jogszabálysértés megjelölését;
• a jogszabálysértés bizonyítékait;
• a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
• a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő jogvesztő. Ha a kifogás elkésett, azt az eljáró választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a kifogás nem tartalmazza a benyújtó nevét, lakcímét(székhelyét), illetőleg ettől eltérő postai értesítési címét, az az elkésett kifogáshoz hasonlóan érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredményez. A kifogás kötelező tartalmi eleme a jogszabálysértésre való hivatkozás, illetve a bizonyítékok benyújtása. A kifogás csak akkor valósíthatja meg törvényes célját – a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítását –, ha kellően megalapozott, ezért a kötelező tartalmi elemek nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható. 

A fellebbezés benyújtása és elbírálása

A fellebbezés mindig egy konkrét választási bizottsági döntés ellen irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A fellebbezésnek – annak jogi alapján túl – tartalmaznia kell

• a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
• a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel. A fellebbezést úgy kell benyújtani a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál! –, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított két napon belül megérkezzen. Rövidebb a határidő a választási bizottság szavazólap adattartalmát megállapító döntése elleni fellebbezés esetén. A fellebbezést ekkor úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A határidő jogvesztő, az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a fellebbezést nem a megtámadott határozatot hozó, hanem az eljárásra jogosult választási bizottságnál nyújtják be, a fellebbezést ezen az alapon nem utasítható el. A bárhol máshol benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani! Ha a fellebbezés a meghatározott formai követelmények közül nem tartalmazza a benyújtó nevét, lakcímét(székhelyét), illetőleg ettől eltérő postai értesítési címét, a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Szintén érdemi vizsgálat nélküli elutasítást von maga után, ha a fellebbezés jogalapjára vonatkozó hivatkozás nincs megjelölve.A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított két napon belül – szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni fellebbezésnél legkésőbb a felterjesztést követő napon – dönt. A fellebbezés a kifogáshoz hasonlóan a döntés meghozataláig visszavonható. 

Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

A bírósági felülvizsgálat a jogorvoslati eljárás utolsó eleme, további garanciát jelent a választási jogviták törvényes és jogerős rendezésére, a választás törvényes rendjének helyreállítására. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy nyújthat be.Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani

• jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
• a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

A kérelem jogalapját a beadványban meg kell jelölni. Ennek hiányában a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.A bírósági felülvizsgálat végső eszköz jellegét mutatja, hogy csak akkor kerülhet rá sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt.A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított két napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. Ez alól a szabály alól kivételt jelent a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság a felterjesztéstől számított két napon belül határoz (szavazólap adattartalmát megállapító döntés elleni kérelem esetén a felterjesztést követő napon). A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti.A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek meghatározott formai elemei is vannak, amely alapján a kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
• a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

Ha a kérelem benyújtója beadványában nem jelöli meg nevét, lakcímét, ettől eltérő postai értesítési címét, illetve nem a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz nyújtja be azt, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál – határidőben – terjeszti elő. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem fontos eleme, hogy abban új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel.A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A felülvizsgálat fórumai a választási bizottságok illetékességéhez igazodnak. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs. 

A határozatok közlése, kézbesítése

 A jogorvoslati kérelem kötelező kellékei (jogszabálysértés megjelölése, bizonyítékok csatolása, postai értesítési cím) mellett a kifogás, fellebbezés benyújtója megadhatja telefaxszámát, elektronikus levélcímét, vagy kézbesítési megbízottjának ezen elérhetőségeit.A határozatot – ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

• a jelen lévők részére a határozat átadásával,
• telefaxon,
• elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy
• a kézbesítési megbízott részére a fentebb meghatározott módokon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.A határozatot, ha a választási bizottság ülésén az nem került átadásra, kézbesíteni kell az érintettnek. A kézbesítés postai úton történik. A választási bizottságok és a bíróságok a határozatokat meghozatalukat követően nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosságra hozatal kötelezettsége nem vonatkozik a határozatba foglalt személyes adatokra. 

Speciális jogorvoslat

A szavazólap adattartalmának megállapítása elleni jogorvoslat

 A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésőbb a fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.A választási bizottság szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bíróság ez esetben legkésőbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követő napon dönt.A szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni jogorvoslattal kapcsolatos szabályok egyebekben megegyeznek a fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó általános szabályokkal. 

A szavazás 

Szavazni 2010. október 3-án 6.00 órától 19.00 óráig lehet személyesen a választási értesítőben megjelölt szavazóköri szavazóhelyiségben.A választópolgárok tartózkodási helyükön igazolással szavazhatnak.

A választópolgár tartózkodási helyén igazolással csak akkor szavazhat, ha a szavazás kitűzését megelőző legalább 30 nappal Dösmödön érvényes tartózkodási helyet létesített.

Amennyiben a választópolgár érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik, csak a lakóhelyén szavazhat.

A mozgásukban gátolt választópolgárok írásban mozgóurnát igényelhetnek a szavazatszámláló bizottságoktól. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja szállítja a helyszínre.A szavazóköri helyiségben legalább két szavazófülkét és két urnát kell biztosítani. A szavazóhelyiségben a bizottság jelen lévő tagjainak száma három fő alá nem csökkenhet.

A szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság az elsőként szavazó választópolgár közreműködésével hitelesíti az urnákat, ennek megtörténtét az urnába helyezett "ellenőrzőlap" igazolja, melynek meglétéét a szavazás befejeztével az urnák felbontásakor a bizottság ellenőrzi, és ezt jegyzőkönyvben rögzíti.

A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki - törvényi feltételek hiányában - nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet a neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi.

Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki. A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.

A szavazatszámláló bizottság az urnák felnyitását megelőzően a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Majd ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a fenti módon kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyvet a helyi választási bizottság székhelyére szállítja és átadja a bizottság elnökének. A szavazóköri jegyzőkönyvek alapján a választanaksi bizottság megállapítja a településszintű eredményt, melyet jegyzőkönyvben rögzít. és ezt az Országos Választási Irodához továbbítja. 

Az új képviselő-testület megalakulása, a polgármesteri munkakör átadása 

Az újonnan megválasztott képviselő-testület első ülését, az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell megtartani. Ezt a megválasztott polgármester hívja össze. Az ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti le. Az ülésen a polgármester és a megválasztott képviselők leteszik az esküt, továbbá ekkor történik az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztása, a pénzügyi bizottság kötelező megválasztása. 

A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásba foglaltan át kell adnia munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személynek. A munkakör átadása jogszabályban meghatározott szigorú rendelkezések szerint történik, amelyet a megyei közigazgatási hivatal felügyel. Az átadásról jegyzőkönyv készül, amelynek pontos tartalmi elemei szintén jogszabályban rögzítettek. A jegyzőkönyvnek - többek között - az átadó polgármesternél lévő ügyek iratainak a felsorolását, tájékoztatást az önkormányzat aktuális pénzügyi helyzetéről, a tartozásokról és követelésekről, tájékoztatást az önkormányzat hitelállományáról, a polgármester személyes használatára szolgáló eszközök és azok iratai (mobiltelefon, számítógép, számológép, személygépkocsi stb.) felsorolását, tájékoztatást a folyamatban lévő tárgyalásokról.

A jegyzőkönyv elkészítésével egyidejűleg át kell tekinteni a következő dokumentumokat:
a) a gazdasági programot, valamint az adott választási ciklust érintő költségvetési koncepciókat, költségvetési és zárszámadási rendeleteket, valamint az éves és féléves beszámolókat;
b) az önkormányzat aktuális (éves) vagyonmérlegét és a vagyonkataszterét;
c) az önkormányzati társulásokra vonatkozó megállapodásokat;
d) a polgármester által aláírt szerződéseket, kötelezettségvállalásokat.

A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, s abból egy-egy példányt az átadónak, az átvevőnek, a jegyzőnek, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, valamint az irattárnak kell átadni.

A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője írja alá. A tisztség megszűnése esetére előírt juttatás összege akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént.  

A kisebbségi önkormányzati választásokról 

A Helyi Választási Bizottság 2010. július 26-i ülésén 2010. október 3-ra kitűzte Dömsöd Nagyközségben a cigány kisebbségi önkormányzati választást is.

Ezen a választáson azon választópolgárok szavazhatnak és lehetnek jelöltek, akik 2010. július 15-ig kérték a cigány kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvételüket. A névjegyzékbe történő felvételről, vagy esetleg a kérelem elutasításáról valamennyi érintett határozati formában már értesült. Július 15. után már nem lehet kérelmezni a névjegyzékbe történő fevételt. 

A jelöltállításra vonatkozó szabályok többes követelményt állítanak fel. Először is kisebbségi önkormányzati képviselő jelölt csak az lehet, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Azonban az ott szereplő személy, az ország más településén is jelölt lehet, ha ott a kisebbségi választásokat kitűzték. Ebben a vonatkozásban tehát területi megkötés nincsen.A másik feltététel, hogy jelölt csak az lehet, akit olyan az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezet jelöl (ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett szervezetet), amelynek alapszabályában - a települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve - rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete.  Független jelöltek indulására a törvény nem biztosít lehetőséget. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy:- a kisebbség képviseletét vállalja,- a kisebbségi közösség nyelvét ismeri-e,- a kisebbségi közösség kultúráját és hagyományait ismeri-e,- korábban volt-e már más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője. Ez a nyilatkozat nyilvános, azt bárki megismerheti.  

Ahhoz, hogy a választás ténylegesen is megtartásra kerüljön a korábbiaktól eltérően - minimum 4 jelölt állítása szükséges.

Tisztelt Választópolgárok! 

Az időközben aktuális választási hirdetményeket a polgármesteri hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint itt és az Országos Választási Iroda www.valasztas.hu internetes portálon olvashatják. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos felvilágosításért a Helyi Választási Irodához fordulhatnak. 

Helyi Választási Iroda