Elfogadott értékek

A dömsödiek a templom és a torony építése után szükségesnek látták, hogy toronyórát készíttessenek. Így állapodtak meg 1791. Szent György havának 25. napján a kecskeméti Veréb Péter órásmesterrel, hogy a templomunk tornyába órát készítsen. A készülő órához a harangot kicsinek találták, ezért öntettek két új harangot is, egy 8 mázsásat és egy 4 mázsásat. Veréb Péter azonban nem haladt kellőképpen az óra készítésével, ezért Faragó Mihály urat elküldték Kecskemétre, és a félkész órát minden tartozékával együtt hazahozta. Végül a helyben lakó Kója István „Kovács Műhelyében vitte tökéletességre”. Ennek az órának a további sorsa még ismeretlen előttünk.

A dömsödiek mindig fontosnak tartották, hogy az Isten háza méltó legyen ahhoz az ügyhöz, amit szolgál. Így a templom egyszerű szépségével emblematikus épületévé vált a településnek.

A dömsödiek orgonaépítésükkel Istenükhöz és népükhöz való hűségükről és áldozatkészségükről tettek bizonyságot csupán 50 évvel a templomépítés után. Mindezt olyan igényességgel tették, hogy gazdagították vele a késői utódokat, így minket is.

Szabó Lajos kivételes ember volt. Községünk példaképei közé tartozik. Megszállottsággal kutatta Petőfi életét, költészetét, melynek hatására ő is írni kezdett. Ezt a szenvedélyt ültette bele diákjaiba is, melynek köszönhetően egy virágzó Petőfi kultusz él napjainkban is Dömsödön. Száznál is több verse és több tucat novellája bizonyítja termékeny költészetét. Petőfire büszkék vagyunk, mert nálunk töltött egy rövid időt és alkotott, viszont Szabó Lajos egész életét itt töltötte, és még is kevesen ismerik mára nevét! Nem szabad hagynunk, hogy egy ilyen ember neve a homályba vesszen költészetével együtt.