Dömsöd Nagyközség hivatalos oldala

Elfogadott értékek

A DÖMSÖDI REFORMÁTUS TEMPLOM TORONYÓRÁJA

A DÖMSÖDI REFORMÁTUS TEMPLOM TORONYÓRÁJA

A dömsödiek a templom és a torony építése után szükségesnek látták, hogy toronyórát készíttessenek. Így állapodtak meg 1791. Szent György havának 25. napján a kecskeméti Veréb Péter órásmesterrel, hogy a templomunk tornyába órát készítsen. A készülő órához a harangot kicsinek találták, ezért öntettek két új harangot is, egy 8 mázsásat és egy 4 mázsásat. Veréb Péter azonban nem haladt kellőképpen az óra készítésével, ezért Faragó Mihály urat elküldték Kecskemétre, és a félkész órát minden tartozékával együtt hazahozta. Végül a helyben lakó Kója István „Kovács Műhelyében vitte tökéletességre”. Ennek az órának a további sorsa még ismeretlen előttünk.

Szüreti szokások Dömsödön

Szüreti szokások Dömsödön

Dömsöd település talán egyetlen olyan ma is élő hagyománya a szüreti mulatság, mely évtizedek óta megmozgatja az itt élő embereket. Számos elbeszélt történet, fotográfia tanúsítja mindezt. Szeretnénk ezt az ősök által reánk maradt hagyatékot megőrizni és tovább adni az eljövendő generációknak. Ezért tartom, tartjuk mi dömsödiek fontosnak, hogy a helyi értéktárba felvétessen!

DÖMSÖDI REFORMÁTUS TEMPLOM

A DÖMSÖDI REFORMÁTUS TEMPLOM

A dömsödiek mindig fontosnak tartották, hogy az Isten háza méltó legyen ahhoz az ügyhöz, amit szolgál. Így a templom egyszerű szépségével emblematikus épületévé vált a településnek.

Ősi mestereink – Iparosköri gyűjtemény

Ősi mestereink – Iparosköri gyűjtemény

Minden falunak tisztába kell lennie a múltjával, és annak minden kis mozzanatával. Ez a kiállítás elengedhetetlen része történelmünknek, hisz az iparosok és kereskedők mindig is a mozgató rugói, elemei voltak községünknek és a gyűjteményen keresztül a ma élő emberek megismerkedhetnek a régi mesterek munkaeszközeivel és ezen keresztül mindenapjaikkal.

A DÖMSÖDI REFORMÁTUS TEMPLOM ORGONÁJA

A DÖMSÖDI REFORMÁTUS TEMPLOM ORGONÁJA

A dömsödiek orgonaépítésükkel Istenükhöz és népükhöz való hűségükről és áldozatkészségükről tettek bizonyságot csupán 50 évvel a templomépítés után. Mindezt olyan igényességgel tették, hogy gazdagították vele a késői utódokat, így minket is.

LAKODALOM A 60-AS ÉVEKBEN

Lakodalom a 60-as években

A falusi ember élete a kemény munkáról szólt. Az, hogy mikor mit kell csinálni, az éppen aktuális feladat szabta meg. Mivel a jó idő a növénytermesztésnek kedvezett, ilyenkor minden erről szólt. Még a lakodalmat is akkorra tervezték, amikor a határban a munkák elfogytak. A lakodalom jó alkalom volt a kikapcsolódásra, a mulatozásra. Itt találkoztak a távoli rokonok is. Megadták a módját még a szegény családoknál is a házasságkötésnek. Ezek a lakodalmak kimennek a divatból. Szükség van arra, hogy legalább írásban megmaradjon, hogyan keltek egybe a párok pl. 1960 tájékán.

Szabó Lajos múzeumigazgató költészete

SZABÓ LAJOS 1900-1975

Szabó Lajos kivételes ember volt. Községünk példaképei közé tartozik. Megszállottsággal kutatta Petőfi életét, költészetét, melynek hatására ő is írni kezdett. Ezt a szenvedélyt ültette bele diákjaiba is, melynek köszönhetően egy virágzó Petőfi kultusz él napjainkban is Dömsödön. Száznál is több verse és több tucat novellája bizonyítja termékeny költészetét. Petőfire büszkék vagyunk, mert nálunk töltött egy rövid időt és alkotott, viszont Szabó Lajos egész életét itt töltötte, és még is kevesen ismerik mára nevét! Nem szabad hagynunk, hogy egy ilyen ember neve a homályba vesszen költészetével együtt.

A kádárság Dömsödön

Jakab István kádár barátaival, udvarában

Községünk egyik legrégebb óta művelt szakmája a kádárság! Évszázadokra visszanyúlóan foglalkozik a község szőlőtermesztéssel, amihez elengedhetetlenek a különféle pintér készítmények és a mesterek szakmai tudása. Ezeknek az embereknek hála ma is van kézzel fogható történelmünk, igaz csak egy kis szelet ez, de része egyetemes történelmünknek.

Feliratkozás RSS - Elfogadott értékek csatornájára