Tavaly elhatároztuk, hogy megújítjuk az Ipartestület székházát. Akkor belülről sikerült rendbe hozni, felújítani a régi arculatot. Most a külső utcai frontot tettük esztétikusabbá. Ehhez jöttek segítségünkre dömsödi iparosok és kereskedők, és végezték azt a munkát amelyet több mint száz éve elődeink is ugyanígy megtettek.
Ez a székház mindig is azért tudott fennmaradni,mert a helyi iparos réteg összetartó volt. Az Ipartestület aktívan védte, képviselte és hatékonyan szabályozta a helyi iparosok és kereskedők munkáját. Egymást tiszteletben tartották , nem bántották. A munkát követően szabadidejüket is szívesen töltötték együtt. Ezt példázza, hogy saját Színjátszó Körrel rendelkeztek, gyakran rendeztek bálokat, mulatságokat.
Legutóbbi közgyűlésünkön az volt a benyomásom, hogy száz év alatt itt semmi sem változott. Itt vagyunk most is együtt. Közös vacsora mellett beszéljük meg saját ügyeinket. Tudunk közösséget alkotni, együtt nevetni. Őrizzük a ránk bízott kincset. A régi, repedező székházat, a vén kaput az elődök tiszteletteljes emlékét.