Az elmúlt hetek lakossági kérdései, főként amelyek a hulladékszállítással kapcsolatban érkeztek, és az idei köztisztasági rendelkezések betartásával kapcsolatban indult hatósági eljárásokban tett ügyféli észrevételek kapcsán szükségesnek látszik, hogy ezen területet érintően is pár információt felelevenítsünk.
A kommunális hulladékszállításról
Általános szabályok
Az első legfontosabb dolog, hogy a hulladékgazdálkodási törvény szerint az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni. A helyi közszolgáltatás körében az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a települési hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Közszolgáltató az ingatlanhasználó számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. A közszolgáltatási jogviszony létrejöhet az ingatlanhasználó bejelentése, valamint a közszolgáltató és az ingatlanhasználó közötti ráutaló magatartás útján, illetve a közszolgáltató rendelkezésre állása esetén. A közszolgáltatási jogviszony ráutaló magatartással jön létre, ha a felek között szolgáltatásteljesítés és jogszerű díjigény merül fel, továbbá, ha a közszolgáltató a szolgáltatás teljesítését felajánlja, az ingatlanhasználó rendelkezésére áll. Rendelkezésre állásnak minősül, ha a közszolgáltató a közszolgáltatásba bevont szállítóeszközével a településen irányadó járatterv szerint az ingatlanhasználó ingatlanát érinti (gyűjtőponton is), illetve a szolgáltatást felajánlja. A szolgáltatás felajánlása kétségkívül megállapítható, ha bármely szomszédos ingatlan a közszolgáltatásba már bekapcsolódott.
Vagyis a fentiek alapján nem fogadható el mentesítési indokként az, hogy az ingatlanhasználó nem teszi ki a szemetét, illetve neki a lakásán nyilatkozata szerint egyáltalán nem képződik hulladék. Ez a közszolgáltatás – eltérően pl. az áramtól – minden esetben kötelező, és ennek legfőbbképpen közegészségügyi és környezetvédelmi okai vannak.
A települési hulladék gyűjtésére, elszállítására, illetve kezelésére vonatkozóan az ingatlanhasználók és – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek kötelesek igénybe venni az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást, melynek keretében kizárólag a közbeszerzés során kiválasztott Közszolgáltatóval köthetnek szerződést. Dömsöd területén a hulladékszállítást jelenleg a DTKH Nonprofit Kft. végzi.
Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot a helyirendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy kezeléséről gondoskodni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:
a) a települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja:
b) az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat az NHKV Zrt. részére kiegyenlítse,
c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
d) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa,
e) ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik a Közszolgáltató által meghatározott módon, a zöldhulladékot elkülönítetten gyűjti, és a Közszolgáltatónak úgy adja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága, illetve lebontása biztosítható legyen,
f) a gazdálkodó szervezet, a társasház, a lakásszövetkezet ingatlanhasználó közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásában történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja,
g) az ingatlanhasználó a veszélyes hulladékokat az egyéb települési hulladékoktól elkülönítve gyűjti.
Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak írásban bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Kivételt képez ez alól az olyan beépítetlen ingatlana, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik. Az ingatlan tulajdonos az ingatlana igénybe vételével kapcsolatos változást ennek bekövetkezése előtt, életveszélyessé válás bekezdésben meghatározott esetben az életveszélyesnek minősítéstől számított 5 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.
Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni. Ha az ingatlanon álló felépítményt lakás és vállalkozás céljára is használják, a szolgáltatást mindkét jogcím alapján igénybe kell venni és megfizetni.
Az új építésű épület tulajdonosa a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hó 1. napjától köteles a szolgáltatást igénybe venni és annak díját megfizetni. Épület elbontása esetén a bontási engedély jogerőre emelkedését követő hónap 1. napjától szűnik meg a szemétszállítási díj fizetési kötelezettség. Ha az épület életveszélyesnek minősül, és emiatt üresen áll, úgy az ingatlantulajdonos az életveszély megállapítását követő hónap 1. napjától az életveszély megszüntetéséig mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.
A közszolgáltatás szüneteltetése
Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó
a) a lakóingatlant folyamatosan 30 napnál hosszabb ideig sem az ingatlanhasználó, sem harmadik személy nem használja,
b) az üdülőingatlant a díjfizetési kötelezettséggel érintett időszakban folyamatosan 90 napnál hosszabb ideig sem az ingatlanhasználó, sem harmadik személy nem használja,
ott hulladéka nem keletkezik.
Az ingatlanhasználó a szüneteltetés tényét a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti, amelyhez mellékeli az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző igazolását az ingatlan használaton kívüliségéről.
A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltatóval jogviszonyban álló (akinek a nevére jön a számla), vagy meghatalmazottja jogosult. A kérelmet évente kell benyújtani. Amennyiben az ingatlanhasználó évente nem nyújtja be a szüneteltetésre vonatkozó kérelmét, abban az esetben egy év elteltét követően a közszolgáltatás automatikusan újraindul. A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha az ingatlanon a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból hulladék keletkezik, annak tényét a Közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles haladéktalanul a Közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben a szüneteltetés feltételei fennállnak, de a szüneteltetést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével és kérelmének alapjául szolgáló hiteles dokumentumok benyújtásával kérheti kizárólag a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását.
A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a Közszolgáltató jogosult ellenőrizni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.
Gazdálkodó szervezet akkor szüneteltetheti a közszolgáltatást, ha a tevékenysége igazolhatóan szünetel, vagy valamely telephely (fióktelep) vonatkozásában a tevékenység szüneteltetve van, illetőleg az időszakos tevékenység vagy működés egyéb hitelt érdemlő módon igazolható. A gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a közszolgáltató jogosult vélelmezni, hogy a gazdálkodó szervezet minden, a nyilvántartásba bejegyzett használatban lévő ingatlan vonatkozásában - székhelyén, illetve telephelyein (fióktelepen) - folytat gazdasági tevékenységet.
A gyűjtőedényekkel kapcsolatos szabályok
A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Közszolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési/ürítési gyakoriság figyelembevételével. A háztartási hulladék elszállítására, illetve elszállítására való előkészítésre:
a) szabványosított 60, 80, 110 vagy 120 literes hulladékgyűjtő edényt, 120 literes űrméretű hulladékgyűjtő zsákot,
b) szabványosított 1 m3, 3 m3 vagy 5 m3 űrméretű konténert kell alkalmazni.
Amennyiben a szabványosított hulladékgyűjtő edényt, konténert, a szolgáltató bocsátja a lakosság rendelkezésére, annak használatáért az ingatlan tulajdonosa használati díjat fizet, melyet bérleti szerződésben rögzítenek a felek. Természetesen az ingatlanhasználó saját gyűjtőedényt is vásárolhat.
A 120 literestől eltérő nagyságú gyűjtőedény alkalmazását az ingatlan tulajdonosának a szolgáltató felé írásban kell bejelentenie. Amíg az ingatlan tulajdonosa ezen bejelentést nem teszi meg, úgy nála 1 db. 120 literes hulladékgyűjtő edény alkalmazása vélelmezett.
A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó esetén a közszolgáltató által jogszabályi feltételek fennállása esetén 60 literes gyűjtőedényzet is használható. Ezen edényzet használatára való jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.
Ha a Közszolgáltató részére átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedények űrtartalmát, a Közszolgáltató jogosult felszólítani az ingatlanhasználót a ténylegesen keletkező hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú edényzet használatára és az ennek megfelelő közszolgáltatási díj megfizetésére.
A közszolgáltatótól vagy egyéb más gazdálkodó szervezettől megvásárolt, vagy külön díj ellenében bérbe vett gyűjtőedények elhelyezéséről, pótlásáról, kicseréléséről, javításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni saját költségén, kivéve a Közszolgáltató általi, bizonyított károkozás esetét. A Közszolgáltató az ürítési eljárás során köteles az edényzet épségének, állagának megőrzéséről gondoskodni az alkalmazott technológiai eljárásnak megfelelően. A Közszolgáltató a polgári jog szabályai szerint felel az ürítési eljárás során az edényzetben szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk megtérítéséért.
Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati hozzájárulás, illetve a vonatkozó szabályok szerinti közterület-használati engedély alapján lehet. A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.
Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni. Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét. Ezen esetekben a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítését megtagadhatja.
A Közszolgáltatónak jogában áll a gyűjtőedényzet kiürítését, illetve a hulladékszállítást megtagadni, ha
a) az ingatlanhasználó által kihelyezett edényzet nem felel meg a közszolgáltatási szerződés előírásainak (nem szabványos, nem rendszeresített), vagy olyan mértékben sérült, törött, hogy a gyűjtési technológia betartását nyilvánvalóan veszélyezteti;
b) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a gyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet;
c) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem kezelhető, vagy nem minősül települési hulladéknak;
d) a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött, és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, a hulladék szóródása nélkül nem lehetséges,
e) a gyűjtőedényben települési hulladéknak nem minősülő hulladékot helyeztek el, különösen építési és bontási hulladékot, állati tetemet, valamint elektromos, elektronikai és veszélyes hulladékot.
A kommunális hulladék szállításának ideje
A szolgáltató a kommunális – nem szelektíven gyűjtött - hulladékot az állandó lakosok által lakott területektől minden héten pénteken, míg az üdülőterületen hétfői napokon szállítja el . Az ürítésre meghatározott napon reggel 7:00 órától történik a hulladék begyűjtése. Amennyiben a szállítás ünnepnapra esik, a hulladék elszállítását az ünnepnapot követő napon köteles a szolgáltató elvégezni. Amennyiben az ürítési napok munkaszüneti napra esnének, a Közszolgáltató jogosult a járatokat átszervezni a szolgáltatás pótlása érdekében. Amennyiben az szükséges, az átszervezés tényéről a Közszolgáltató az átszervezéssel érintett területen lévő ingatlanhasználókat legalább 8 nappal értesíteni.
A mindenkori begyűjtéssel egyidejűleg a szolgáltató annyi cserezsákot (csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló, sárga színű, emblémás) biztosít, amennyi kihelyezésre került.
Az üdülő ingatlanokra vonatkozó eltérések
Az üdülő ingatlanok tekintetében a köztisztasági közszolgáltatást minden év március 15. napjától október 31.. napjáig biztosítja az önkormányzat oly módon, hogy az ingatlan tulajdonosai saját tulajdonú 60, 80, 110, 120, ill. a közszolgáltatást végző cégtől bérelt 80, 110, 120 literes gyűjtőedényben, vagy 120 literes űrméretű zsákban helyezik el a kommunális hulladékot, melyet a szolgáltató hétfői napokon az ingatlanok elől elszállít. Azokon a területeken ahol a szolgáltatás ilyen módon nem biztosítható a kijelölt hulladékgyűjtő helyen a szolgáltató által kihelyezett 1,1 m3-es konténerekbe kell a hulladékot elhelyezni.
A település közigazgatási területén üdülőbérleti, vagy üdülőszövetkezeti jogviszonnyal rendelkező személyek az üdülőszövetkezet, vagy egyesület útján (nem önálló ingatlanonként) fizetik meg a szolgáltatási díjat.
A szelektív és a zöldhulladék gyűjtés szabályai
A Közszolgáltató a település közigazgatási területén a vonatkozó jogszabályi előírások szerint elkülönített gyűjtést köteles megszervezni, - figyelemmel a közszolgáltatási szerződésben foglalt előírásokra is - az ingatlanhasználó köteles azt igénybe venni.
Az elkülönített hulladék gyűjtését a Közszolgáltató házhoz menő gyűjtőjáratokkal és az üveg tekintetében gyűjtőszigetek működtetésével biztosítja.
A szelektíven gyűjtött hulladék elszállítását a szolgáltató az állandó lakosokkal lakott részen pénteki napokon, üdülőterületen pedig hétfői napokon végzi, azzal a különbséggel, hogy szelektív gyűjtés két hetente, míg zöldhulladék gyűjtés négy hetente van. (Ezek pontos időpontja elérhető itt: https://www.domsod.hu/sites/default/files/attached/Hullad%C3%A9kgy%C5%B1jt%C3%A9s%202018%2009-t%C5%91l.pdf#overlay-context=node/967)
A szelektív gyűjtőzsákokba csakis a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék helyezhető el. Amennyiben abban egyéb kommunális hulladék is látszódik, úgy a szolgáltató nem köteles azt elszállítani. Az üveg (színes és színtelen öblös, üdítős, boros, pezsgős) gyűjtése kiöblítve, az üveg gyűjtőpontokon történik! (Petőfi Sándor Műv. Központ parkoló, Bocskai utcai parkoló)
A kertgondozás során levágott füvet és egyéb lágyszárú növényeket, illetve a lehullott falevelet a szolgáltató által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott zöld színű lebomló műanyag zsákban, illetve az ágnyesedéket max. 70 cm hosszú kötegekben összekötve (alkalmanként maximum 0,5 m3 mennyiségben), a zöld zsák mellé kell kihelyezni a saját ingatlan elé, a közlekedést nem akadályozó módon. A Közszolgáltató jogosult a gyűjtött zöldhulladék átvételét, gyűjtését megtagadni, ha a gyűjtés előtti szemrevételezéssel megállapítható, hogy az ingatlanhasználó nem a Közszolgáltató által előírt módon tesz eleget gyűjtési kötelezettségének.
A mindenkori begyűjtéssel egyidejűleg 2 db cserezsákot (zöld színű, emblémás) biztosítanak. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges további zsákok az Ügyfélszolgálaton vehetők át.
Január hónapban a Közszolgáltató csak a hulladékká vált (karácsonyi) vágott fenyőfák szállítását végzi. A hulladékká vált (karácsonyi) vágott fenyőfák térítésmentes összegyűjtését, elszállítását a Közszolgáltató január hónapban két alkalommal oly módon köteles elvégezni, hogy a vegyes hulladék gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat köteles elszállítani minden év január 31. napjáig.
Lomtalanítás és az ingyenes elhelyezés a hullaédklerakón
A lomtalanítást évente (jan. – dec.) ingatlanonként KÉT, üdülő típusú ingatlan esetében EGY alkalommal (3m3/ alkalom mennyiségben) házhoz menő rendszerrel végezi el a szolgáltató, mely az 53/500-152 (1. menüpont) telefonszámon (ügyfélfogadási időben) igényelhető. Vagyis a korábbi fix időpontos lomtalanítás helyett, most az ingatlanhasználó maga rendeli ezt meg a szolgáltatóval előzetesen egyeztetve.
Ezen felül az ingatlanhasználók évente és ingatlanonként egy alkalommal 1 m3 mennyiségig települési szilárd hulladékot a kijelölt hulladéklerakó helyen (Térségi Hulladéklerakó az apaji út mellett) ingyenesen elhelyezhetnek.
A közszolgáltatási díj
A közszolgáltatás díja kéttényezős díjként kerül meghatározásra. A kéttényezős díj tartalmazza az alapdíjat, s az ürítések díját.Ha a gyűjtőedényt külön bérlettel a Közszolgáltató vagy harmadik személy, szervezet biztosítja, annak költsége a közszolgáltatási díjon felül értendő és azt a bérbeadó részére köteles az ingatlanhasználó megfizetni.
A rendszeres települési hulladék gyűjtéséhez rendelkezésre álló edénytérfogaton túl alkalmanként keletkező többlethulladék tárolására a kifejezetten erre a célra rendszeresített gyűjtőzsák vásárolható, melyet a gyűjtőtartály mellé kihelyezve a gyűjtési napon a Közszolgáltató elszállít. Az üdülőingatlanok kivételével a zsák csak alkalmi kiegészítésként használható, önmagában gyűjtőedényként nem. A Közszolgáltató nem köteles elszállítani a nem rendszeresített zsákban kihelyezett hulladékot.
Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a helyi közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő 2 munkanapon belül pótolta mulasztását.
Fontos megjegyezni, hogy a számlázást már nem a közszolgáltatók, hanem országosan az NHKV ZRt. végzi, így az esetlegesen késő számlákkal kapcsolatban náluk lehet reklamálni.
Az ingatlanok és a közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek
A hatályos szabályosán szerint az ingatlan tulajdonosa (lakója) köteles gondoskodni:
a) Az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) továbbá a járda és az út közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről.
b) A járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről
c) Tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárásra szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
d) Az ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről (ez utóbbi nem csak a parlagfüvet jelenti).
e) A telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.
Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egysége, intézmények és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet - a nyitvatartás ideje alatt a tulajdonos köteles tisztán tartani.
A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.
A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes Közúti Igazgatóság engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet. Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék kerül a közterületre, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
Tilos a helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékelvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni.
Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel (szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel) beszennyezni tilos.
Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító kötelessége a fel vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.
Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolattal kell körül venni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.
A közterületen a gépjárművek mosása tilos.
Közterületen - sportpálya környéke kivételével - tökmag, valamint napraforgómag árusítása tilos. Vásárok, sport és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.
Közeledve a tél felé fontos felidézni, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén naponta többször) síkosságtól mentesíteni. Ezen kötelezettség megszegésével nem csak bírság kiszabását kockáztatják az ingatlanhasználók, hanem a síkosságmentesítés elmaradása miatt sérülés esetén az azt elszenvedő kártérítést is követelhet, illetve az egészségbiztosítás is kiterhelheti az ezzel kapcsolatos költségeket.
Hólerakást tilos elhelyezni:
a) útkereszteződésben,
b) útburkolati jelen,
c) járdasziget és járda közé,
d) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,
e) közszolgálati felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gáz és egyéb közlétesítmény, pl. lámpaoszlop stb. köré)
f) kapubejárat elé, annak szélességében.
Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Ezeknek az anyagoknak a tárolása tároló edényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.
A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.
Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos. A közterületen a fák gallyazásáról, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat feladata, amelyről a Településgazdálkodási Csoport útján gondoskodik.
A köztisztasági rendelkezések megszegése hatósági eljárást és szükséges esetben bírságot vonhat maga után.
Amennyiben egyes kötelezettségekről valaki betegségénél, mozgáskorlátozottsága okán, vagy idős kora miatt nem tud gondoskodni, gy kérem forduljon Önkormányzatunkhoz.