Változik a helyi iparűzési adóban a vállalkozó fogalma 2024. január 1-jétől így a helyi adózást érintő egyes eljárások -bevallás; benyújtás- rendje is.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) módosítása 2024. január 1-jétől érinti az iparűzési adóban az adóalany fogalmát.
A Htv. 35. § (2) bekezdése alapján 2024.évtől az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.
2023.07.15-ig:
2023. július 15-ig az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kellett tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága megszűnt volna és a szüneteltetés megkezdését követő 30 napon belül záró bevallást („23HIPAK") kellett benyújtani.
2023.07.15-2023.12.31 között kezdődő szüneteltetés esetén:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 2023. július 15-től hatályos rendelkezéseiből adódóan soron kívüli bevallást már nem kell benyújtani szünetelés esetén. Amennyiben az egyéni vállalkozó 2023. július 15-ét követő időszakban kezdte meg a szünetelést, de még 2023. évben, úgy az egyéni vállalkozót iparűzési adóbevallás beadási kötelezettség terheli a szüneteltetés kezdő napjáig, ezt a „23HIPAK" iparűzési adóbevallási nyomtatványon záró bevallásként kell majd beadnia, melyet következő adóév ötödik hónapjának (2024. május 31.) utolsó napjáig adhat be szankció mentesen.
2024. 01.01-től kezdődő szünetelés esetén:
- 181 napnál rövidebb a szünetelés
A Htv. módosulása szerint 2024. január 1-től ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor az nem eredményezi az adóalanyiság és az adókötelezettség megszűntét. A helyi adótörvény változása következtében 2024. évtől a 181 napnál rövidebb szüneteltetés idejére meg kell fizetni a teljes időszakra jutó helyi iparűzési adót (sávos adózás) is, ám az előző évek gyakorlatához képest záró bevallást nem kell és nem is lehet adni.
A 2024. január 1-jétől szünetelő egyéni vállalkozóknak, amíg a szünetelés nem éri el a 181 napot a „24HIPAK" záró bevallást a szünetelés jogcíme miatt nem lehet és nem kell benyújtania! - 181 napot eléri a szünetelés
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időszaka 2024.01.01-től a naptári évben egybefüggően eléri a 181 naptári napot, akkor az egyéni vállalkozó a szünetelés teljes időszakára nem minősül Htv. szerinti vállalkozónak, így iparűzési adóalanynak.
Az adózó a szüneteltetett (min. 181 nap) tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak fog minősülni, aki az első adóévére (ha az még 2024-ben kezdődik) a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév (2025.) ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában „24HIPAK" jelentheti majd be.
Figyelem: A „24HIPAK" bevalláson 2024. január 1-től - a Htv. 35. § (2) bekezdése szerint -, a B) 9. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése pontot akkor kell és lehet bejelölnie, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően a 180 napot meghaladta.
A „24HIPAK" iparűzési adóbevallást csak akkor kell majd beadnia a „tört" időszakra, ha a szüneteltetés időszaka adóéven belül, egybefüggően eléri a 181 napot és akkor is csak a következő év május 31-ig.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, úgy az nem eredményezi az adóalanyiság megszűntét, vagyis nem szükséges éven belül többször is iparűzési adóbevallást benyújtani. Fennmarad az adóalanyiság és adókötelezettség teljes adóévre, ha az adóéven belül akár többször is, de egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig (pl. kétszer, akár 3-3 hónapnyi (90-90 nap) ) időszakban szünetel a vállalkozás.
2024. március 20.
dr. Gergely Szilvia
Dömsöd PMH adócsoport